"A jó rocker a gazban is elalszik!"

Röviden, mert tényleg nincs időm írni.. :)
Becoming insane, nem gyengén:
https://www.youtube.com/watch?v=Z6hL6fkJ1_k

Szóval az utóbbi két-három hétben ismét napi 12-13 óra meló, labor, eredmények kiértékelése, stb stb.. Ma szerencsére végeztem a kísérlettervel, szóval van két napom hogy megírjam az eredményeket belőle. Nem tudom hogy nevezzem belőle a beadandót, mert diplomamunkának nem fogja elfogadni a BME, itt viszont úgy emlegetik. Szóval, fáradt vagyok, de legalább a labormelónak már vége, már csak az "arcbarnítás monitorral" része maradt meg a munkának, meglátjuk, mit tudok kihozni magamból 48 óra alatt, ugyanis péntek estig el kell küldenem javításra, mert hétfőn n példányban, bekötve, stb. le kéne adni. Jövő hét csütörtökön pedig védés.
Pénteken jönnek látogatóim, remélem a hétvégén el tudom felejteni az iskola témát.
Szép napot, toljátok a vizsgákat!

 

Klasszik, Bay City Rollers:
https://www.youtube.com/watch?v=aw_pHcKSUVI&feature=fvst

Bilbao után San Sebastián felé vettük az irányt, ez is tengerparton van, de még mennyire! A hostelünk három perc sétára volt a parttól, ahol relatíve olcsó áron sikerült jó állapotban lévő szobát találnunk. Első nap nem volt valami jó idő, úgyhogy a tengerből keveset láttunk, inkább a part melletti kis hegyekre sétáltunk fel és csodáltuk meg a kilátást. A városról egyébként mindenki azt mondja hogy elég jó a gasztronómiájuk és sok a szörfös. Hát ez így is van, mindemellett rengeteg a turista. Sokkal zöldebb a táj, és az oda felé vezető út is nagyon szép volt, sokszor a tenger mellett haladt. Ez egyébként baszkföld központja. Kicsit csalódás volt, hogy az emberek az utcán spanyolul beszéltek, valahogy nem erre számítottam, lehet valami kis faluba kellett volna menni a helyi nyelvért. Valaki azt mondta a baszk és a magyar nyelv hasonlít a legjobban egymásra. Hát, nem tudom. Nekem olyan török-német keveréknek tűnik, de ha azt mondják, én elhiszem. Finnugor, sumér, baszk nyelvrokonság, mindegy.
Szóval az első napunk el is ment a szárazföld felfedezésével, aminek a végén szintén egy helyi bárban töltöttük az este jó részét. Másnap relatíve korán keltünk, és rögtön kifeküdtünk a tengerpartra, sikerült is kicsit leégni, de örültem neki, végre valami nyár érzés! Délután indultunk haza, úgy volt hogy hazafelé megállunk még Burgosban, de inkább kihagytuk, idő és érdeklődés hiányában.

A kocsik átadása (= bedobtuk a kulcsot a postaládába) után a srácok még átjöttek hozzánk, Domenico főzött valami spagettit. A többiek mindig odavannak érte, ha Domenico főz. Én nem értem mi olyan nagy cucc egy spagettiben, meg egyáltalán ebben az olasz gasztróban, meg hogy az olaszok miért ennyire büszkék erre. Pizza, pasta, nesze ennyi.
Szóval, az utazás jó volt, kicsit bánom hogy eddig nem csináltunk ilyeneket, de egyrészt nem kis költség pár ilyen nap, meg nincs is azért ennyi időnk.
Múltkor egyébként valaki megint megkérdezte: "Spanyolország, erasmus, nemár?! Akkor te egész nap csak a tengerparton koktélozol!" Ja, igen, ráadásul a pia ingyen van és hetente más csajom van. Már kicsit unom.

Spanyol beadandómat leadtam, nem húsz oldal lett ugyan hanem kicsit kevesebb, de szerencsére a prof. elfogadta, sőt úgy láttam elégedettnek tűnt az eredménnyel (mármint azzal, hogy egyáltalán bedobtam valamit határidőre. Gondolom két hónapja nem hitte volna hogy összehozom, mondjuk akkor még én sem). A múlt héten ismét volt egy meeting, ahol megegyeztünk abban hogy június 15-én lesz a védésem, utána pedig megyek haza mert meg kell csinálni az otthoni szakmai gyakorlatot is, meg persze vizsgázni is kéne, pár tantárgyból. Addig viszont elég sok meló van (nagyjából addig kell lemérnem mindazt amit az elmúlt pár hónapba kellett volna, csak mostanáig jutottunk el oda hogy jól működik a rendszer.. :)) szóval nem, nem fogok unatkozni.

Ezen a héten voltak valami valladolidi napok, volt egykét ilyen utcai rendezvény, cirkusz, amatőr artisták, stb. Nem volt rossz, és elég sokan is voltak, a belváros tiszta fesztiválhangulatú 24/7, sok a részeg ember meg az eldobott söröspohár, és jó hangos a zene, kiváló.. :)

Sonisphere fesztiválra végül nem mentem el, rájöttem hogy olyan apró kellékek mint pl. a sátor, bakancs, interneten keresztül megvehető jegy, stb. nem állnak rendelkezésre. Sajnálom, mert nem tudom belefér e valami fesztivál idén nyáron, de ha nem, majd jövőre. 
jóéjt

Az RHCP road trippin túl közhelyes lenne, nem? Úgyhogy inkább egy kis Supertramp.
It's alright
https://www.youtube.com/watch?v=D4YJQf2yW4g

Tehát a hétvégén kicsit bejártuk Spanyolország északi részének egy részét. Egy melós hét után, péntek reggel indultunk a kirándulásra. Szerencsére hétfő ismét szünet volt (most kivételesen nem tudom hogy miért, de lassan úgy tűnik hogy csak négy munkanapos hetek vannak ilyenkor tavasszal.. Múltkor pl. azért volt szünet a hétfő, mert valami szentnek volt az ünnepe, ami egyébként vasárnapra esett volna, csak áttették, hogy "nehogy már.." Tudnak élni, e!? :)).

Szóval, béreltünk autókat, két gyönyörű majdnem nullkilométeres Opel astrát, tízen nagyon kényelmesen elfértünk benne. Én vállaltam az egyik autó vezetését, örültem a lehetőségnek mert régen vezettem pedig nagyon szeretek, ráadásul legalább kevesebb alkoholt fogyasztottam emiatt a hétvége során. Ahogy elindultunk, az idő egyre szarabb és szarabb lett, míg végül 30 fokról 18-ra csökkent, és mire megérkeztünk kora délután, már az eső is eleredt. Kicsit szomorú voltam, de abból kell élni, ami van. A szállásunk egyébként 8 kilométerre volt Santander belvárosától, talán emiatt sem maradtak meg bennem emlékek a városról, meg a szar idő miatt sem élveztük különösebben. Persze azért kicsit szétnéztünk, voltunk a tengerparton is, fürödtünk medúzákkal meg mászkáltunk a sziklákon, megnéztünk egy világítótornyot, stb. Esti kaja után eldöntöttük, hogy bemegyünk a városba bulizni, de mivel sehol nem találtuk meg a vonat illetve busz menetrendet, és sem én sem Domenico nem voltunk hajlandóak vállalni hogy bekocsizunk, ezért otthon maradtunk. De mivel eközben már elkezdődött egy kis "pezsgős ricsaj", nem tudtunk leállni, és a kezdeti pörgés céltalan ivássá fajult.
Az este eredményeként elég későn keltünk, és olyan állapotban sikerült otthagynunk a hostel szobát hogy még a kutyámnak sem kívánnám hogy olyan helyen ébredjen, sőt, valakinek ezt ki kellett takarítania, hát, sajnáljuk, "das leben ist kein Ponyhof".

Utunkat Bilbao irányába folytattuk, ez is egy északi város, kb. a tengerparton, bár abból sokat ezúttal nem láttunk, és az idő sem akart javulni. Első nap megnéztük a Guggelheim múzeumot, amiről ha röviden kéne írnom akkor azt mondanám, hogy szar. Kicsit bővebben, ez egy olyan múzeum ami valami atom modern épületben van, belül pedig.. hát, nem is tudom mik vannak kiállítva. Vannak képek, festménye festményre hasonlító, valószínűleg ecsettel alkotott kétdimenziós képződmények, meg minden ami modern művészet. Még a bejáratnál elhoztam egy idegenvezető kis rádiót, hát mondott mindenfélét, de másfél óra tényleg figyelmes hallgatás után úgy éreztem, kevesebbet tudok mint előtte. Legutoljára szerintem a gimnáziumi magyar irodalom órákon éreztem ennyire ködösnek a körülöttem lévő világot. Persze az is lehet, nem értem mi a modern művészt. Egyszer szívesen beszélgetnék olyannal aki érti, és el tudja mondani nekem, hogy mit kell nézni, mennyi ideig hogy rájöjjek miért van az, hogy ezzel valaki pénzt keres. Szerencsére a kiállítás egyik emelete le volt zárva, ennyivel hamarabb végeztünk. Utána otthoni kajálás következett, majd kis játék, utána pedig egy helyi bárban töltöttük az időt.
Másnap reggel az óvárost néztük meg, igazából semmi különös, sok a templom meg ilyesmi, a főtéren volt valami koncert, meg találtunk egy érdekes hidat, illetve nem is tudom minek mondjam, egy ilyen érdekes szerkezetet, amivel átvontatják a kocsikat a folyó egyik partjáról a másikra. Sajnos nem tudom mi a neve, ráadásul a világörökség része, nembaj, vannak róla képek, majd megnézitek.
Egyébként Bilbao is eléggé ipari város, illetve, amit még megfigyeltünk hogy majdnem minden második ablakban ki van téve a focicsapatuk zászlója. Szimpatikus ez az összetartás illetve minek nevezzem.

Kicsit megint sok a dolgom, a spanyol beadandóval szarul állok, határidő hétfő, valamint majdnem az összes kísérletemet meg kell ismételnem a laborba, de ami jó benne, hogy végre megtaláltuk az okát hogy eddig az összes mérésemnek miért van 50%-os szórása. Lehet az eddig mért kinetikákat kiállítom a Guggelheim múzeumba, hogy valami hasznos is legyen belőlük, s ha valakinek majd nem tetszik, akkor nagyképűen, lesajnálóan és fölényesen csak legyintek egyet; "nézd... te ezt nem érted!"

Most pedig megyünk strandolni, mert még nem égtem le eléggé. Persze, el tudnám képzelni sörözéssel is az ott töltött időt, de sajnos helyette ismét az ókori görög filozófiáról kell majd olvasnom.

Csöcssztök

Ez most a helyzet. Kék és zöld, vitathatatlanul. Ennek örömére:
https://www.youtube.com/watch?v=Z3ZfrCPKEqM

Annyi minden történt hogy megint nem fogok tudni mindent elmesélni 100%-ig sajnos. Azért megpróbálom.

Múlt pénteken (ez most ápr. 30.) megtartottuk a lakásavató bulit (legalábbis így neveztük hogy legyen okunk valamiért szervezni valamit). Jó sokan voltunk, felét nem is ismertem, de így megy ez errefelé, ha meghallják hogy valahol buli van mindenki hozza mindenféle ismerősét. Elég erősre sikeredett, viszont hamar véget kellett érjen mert a zene már élvezhetetlen volt a szomszédok dörömbölése miatt. Eljött Paulina és Fernanda is, a régi mexikói lakótársak és igazán tetszett nekik az új lakás, olyannyira hogy fontolóra vették, hátha ők is elköltöznek. A buli persze Juanitában folytatódott tovább, később még átnéztünk Tintinbe (ez az a hely ami a Juanita zárása után nyit) de mivel itt nem volt semmi, hazahúztam aludni. Sajnos másnap én keltem fel leghamarabb így nekem maradt a két és fél órás takarítás, a többiek csak 2 körül vonszolták ki magukat a szobából (Chrisnek ugyanez fél 5-kor sikerült). Szombaton Dankáéknál volt a fent leírtakhoz hasonló tulajdonságokkal bíró buli, adta, na.

Hétfőn ugyan nem volt szünet hivatalosan, de itt senki se vette komolyan ezt a munkanapot, ahogy mi sem, Danka, Dávid, Jana, Spas, Domingo és Noémi (Dávid látogatója otthonról) társaságában elindultunk Salamanca irányába. Eredeti terv szerint délután kellett volna megérkeznünk, megnéznünk a várost, majd este bulizni egyet és a reggeli busszal visszatérni. Mivel azonban az első reggeli busz 9 után indult, csövelni pedig most valahogy nem akartunk, ezért az ötletet elvetettük; reggeli indulás és esti visszatérés lett belőle. Elég szép kisváros, Valladolidnál kisebb és vannak szép templomai. A legérdekesebb persze nekem is "az" asztronauta volt: az egyik templom egyik külső díszítése egy űrhajós kőből faragott kis szobra. Néhányan úgy gondolják, időutazás, párhuzamos univerzum, stb. Szerintem egy szobor, mindenesetre tényleg elég érdekes. 
Keddi munkaszüneti napot egy kis laborozással ünnepeltem Kati társaságában, ezúttal és voltak nindzsák de most nem szóltak ránk, király.
Szerda este volt egy meeting Rafaval, megbeszélni a továbbiakat illetve értékelni az eddigi eredményeket. Végül is arra jutottunk, rossznak nem rosszak, ugyan nem az amit nagyon szívesen látunk, de ez van. Még egy két mérésről beszéltünk amit meg kéne csinálni, aztán ha abból is vannak eredmények, ismét megnézzük hogyan tovább, már érzésem szerint olyan sokat variálni már nem lehet, meglátjuk, a többiek hogy gondolják. A meeting sikerességét ismét egy jó szerdai bulival sikerült ünnepelni, egs!

Nemrégiben a múlt péntek sikerült keményre, olyannyira, hogy Dáviddal még a szombati bulin is eléggé másnaposak voltunk, így a "hamar távozás kajálás után" forgatókönyvet választottuk. 

Szóval, megy az élet, csak sok a buli. Mondjuk addig jó, nemde? A spanyol beadandóval szarul állok, sőt a spanyol tanulással is. Kiderült, hogy ahhoz hogy kapjak 3 kreditet a nyelvtanfolyamért, az órák 70%-án részt kellett volna vennem, ez sajnos már bukta. Bár nem nagy tragédia, 15 kreditet fogok kapni a labormunkáért és további hatot a beadandóért, ami pont 21, amennyi kell, szuper. Ebből valószínűleg a BME nem fogja elfogadni csak a diplomamunkát, szóval az ösztöndíjba sem számítana bele a plusz három kredit. Ha meg igen, valahogy túlélem hogy jövőre tizenegyezer lesz az ösztöndíjam tizenkettő helyett.
 

Ma újrakezdem az edzéseket, egy hónap kihagyás után, király lesz, remélem.. :) Idő javult, már tartósan 10 fok fölött van a hőmérséklet és az eső is elállt.

end of story

egy kis ZZ top:
La Grange
https://www.youtube.com/watch?v=Vppbdf-qtGU 

Nem, természetesen nem sikerült kihagyni a szombati bulizást (a péntekit viszont igen, hehe, fél siker). Laura folyamatos unszolására csak elindultam itthonról. Megnéztük a Barca vs. Real meccset - tehát a következő n hónapban sem kell focit néznem - aztán elindultunk Dankáékhoz (pozsonyi lány, Dávid itt szerzett barátnője) akiknél előkerült pár üveg B-vitamin, még az előző bulikról. Elkezdődött a bemelegítés, amihez Filip (róla már volt szó, egyébként Danka lakótársa) is csatlakozott, éppen pizsamából visszaöltözve, bulira készen. Nyilván Juanita lett belőle, de mivel nem erasmusos buli volt, ezért a társaság is kevésbé volt jó, az italok pedig finoman szólva még a megszokottnál is drágábbak voltak. Hamar leléptem, 4-re már otthon is voltam. 

Hétfőn egyébként szünet volt, most éppen azért mert Castilla y León tartomány napja volt. Persze ez nem akadályozott meg abban hogy kicsit ténykedjek a laborban. Elvileg, amikor zárva van az egyetem, ilyen doktoráns hallgató kártyával be lehet jutni, Katinak van olyan, működött is. Persze, másfél-két óra múlva (azonnali reakció, vigyáztam...) kijöttek a nindzsák, mert elvileg megszólalt a riasztó és mit keresünk mi itt. Elég komoly szigorral szembesültünk a kiérkező elite squad egy tagjától, és kis időbe is tellett elmondani, hogy mi már pedig a szünnap ellenére dolgozunk, mivel úgynevezett (!!) biológiai mintáink vannak aminek a lemérése nem várhat annyi időt amíg zárva van az egyetem. Láthatólag nem értette/nem is érdekelte, de utána elment, mi meg folytathattuk a melót.

Ma van a könyv napja, ez alkalomból van egykét program az egyetemen belül. Még nem döntöttem el hogy ma nyelvsuliba megyek vagy megnézni mi újság. De, délelőtt már voltam az egyetemi könyvtárba, ahová egyébként halandó ember nem léphet be, de most kinyitották. Nagyon tetszett, amúgy is szeretem a régi könyveket. Pláne ha több száz évesek. A legérdekesebb a korabeli "Google-earth" volt, egy olyan könyv ami az ezer hatszázas években íródott, és minden kétoldalon egy-egy európai város, akkoriban halálpontosnak számító térképe található. A vitrin mögött éppen Toledonál volt nyitva, nem kérdeztem meg, benne van e pl. Buda. Biztos, csak nem hiszem hogy megnézhettem volna.

Milyen hülyeség, hogy a kondiba csak egész (naptári) hónapokat lehet fizetni. Most kell még egy hetet várnom mire újra lehet kezdeni a szünetben kimaradt mozgást.

Az idő szar, még mindig bőven kétpulóveres, nem tudom mi van ezzel a várossal. Mondjuk inkább fázom kicsit meló közben, minthogy megrohadjak a polárlaborköpenyben.

___ STOP ___ 

Volt már metál? Még nem? Tessék, most pont ilyen koncertélményre vágyom (ismét):
Blind Guardian - Valhalla
https://www.youtube.com/watch?v=ctj82VHrR3c
 

Hogy mi minden történt az elmúlt két hétben? Nem is tudom, hol kezdjem illetve mi az ami érdekes és mi az ami egyáltalán nem. Nézzük mondjuk… időrendi sorrendben.

Még az utolsó héten rengeteget kellett ám laboroznom, minden nap bent voltam 11-12 órát, de hát így jár az aki utána hosszú szabadságra szeretne menni. Illetve annyira nem is hosszú hiszen az egyetemen 5-15ig szünet volt (igen, tényleg tíz nap. És voltak akik panaszkodtak is hogy milyen hülyeség csütörtökön kezdeni egy szünetet – miért nem lehetett akkor már hozzátenni a hétfő-szerda-pénteket?) én pedig 31-17 voltam távol, szóval ha úgy veszem sokat nem is hiányoztam.

Szombaton késő este sikerült hazaérnem, az út elég sima volt, leszámítva azt, hogy a reptéren kb. 3 órába tellett mire sikerült beszálló kártyát szerezem (jegyemet nem tudtam kinyomtatni, mert Valladolidban a szieszta miatt zárva volt a fénymásoló, a reptéren pedig nem működött semmi). Espana, te quieroooo!
Az otthon töltött idő alatt majdnem mindenkivel találkoztam akivel szerettem volna, és olyannal is akivel pedig egyáltalán nem szerettem volna. Még unokatesómhoz is jutott időm leugrani Szegedre megünnepelni a születésnapját, voltam bent az egyetemen is, jó volt látni az otthoni labort meg a többieket. Húsvétozás vidéken történt, mint már sok sok éve. Nem sok maradt meg belőle, mert előző este sikerült kicsit berúgni (csak hogy értsétek, a helyi „diszkóba” 4 jagerért és 4 sörért 1590.-et fizettem – azt hiszem itt kezdődtek a gondok..) szóval hétfőn a locsolkodás idejében egész nap csak nyitott szemmel aludtam, de legalább voltak mások is hasonló cipőben.. :) Szerencsére, pont úgy esett, hogy kedden este el tudtam menni az ötéves érettségi találkozóra. Jó volt, meg kell hagyni, sokat nem változtak a fiúklányok, de azért végre találkoztunk. Sajnálom, hogy kevesen voltunk (kb. az osztály 60%a, mondjuk ebben a kedd esti időpont biztos nagy szerepet játszott). De akkor sem értettük páran, hogy miért nem tudnak csak lenézni pár percre. Mindegy, ez van.
Osztálytalálkozó után későn sikerült hazaesni s még akkor összepakolni a másnapi svédországi indulásra.
 A gép 12 kor indult, de még így is nehezemre esett a kelés. Szerencsére késés nem volt, pontosan érkeztünk Malmö repterére, ahonnan fél órás buszúttal sikerült átérni Lund városába, ahol éppen Bori van erasmuson (és ahová én is szerettem volna menni első helyen még anno.. :)) Két napot töltöttünk ott, nagyon helyes kis város, és inkább sterilnek mondanám mint tisztának, kicsit ettől olyan „hideg” is. Találkoztam Pannival, Bori csoporttársával is. Második nap sikerült egy kicsit jobb bulit csapnunk, eleve a bejutás érdekesre sikerült, mert kellett valami igazolvány a belépéshez. Szereztek nekem egyet, egy srácét, aki éppen otthon volt így nyilván nem kellett neki. Szőke, kék szemű, szemüveges, rövid haj, és rá is volt írva az igazolványra hogy 175 centi magas. De azért beengedtek, biztos szimpatikus voltam ez egyezések hiányában is. Elég jól sikerült a party, a másnapi fél hatos stockholmi indulásnak annyira már nem örültünk.. :) de legalább 10 előtt már Stockholmban voltunk.
A hostel elfoglalása után a lányok a város felfedezésével foglalkoztak, én inkább aludtam egyet. Délután megérkezett Panni öccse és az egyik barátnője, szóval öten fedeztük fel a városkát. Nagyon szép hely, az idő is elég jó volt, első nap volt vagy 10 centi hó, délutánra viszont elolvadt és verőfényes napsütés következett. Voltunk a Vasa múzeumban (ez egy régi hajó volt, ami az első útján az első pár száz méteren süllyedt el még 1600 valamikor, de a hatvanas években kiemelték és most ez a nagy vitorlás van kiállítva, 95%a eredeti, nagyon jól nézett ki. A Nobel múzeumot is sikerült útba ejtenünk, kicsit, najó, valójában elég nagy csalódás volt, elég drága volt a belépő, és ehhez képest csak valami előszoba szerűségben volt kiállítás, az is kb. csak Marie Curie-ről meg a kémiáról (mondjuk ez nekem nem volt probléma). Érdekes, hogy a magyar(országi) Nobel díjasok között nem szerepel Emericus Kertesz, igaz, ezen sem sértődtem meg.
Szóval, a város nagyon szép (és mondjuk elég drága is, le sem merem írni mennyire), és ha valamikor sok pénzem lesz majd szeretnék visszamenni, mondjuk nyáron.
 

Kedd este jöttem vissza Valladolidba, jó út volt, csak kaputól kapuig 12 óra. Persze, mondjuk a "Ryanair" név miatt gondolhattam volna, hogy a "Stockholm Skavsta" reptér valójában a várostól 90 km-re van.. Meg ez az egész ryanair.. na, ez majd egy másik poszt témája lesz, valamikor.
Szóval kedd (szerda) hajnalban érkeztem, szerencsére Chirs még ébren volt így be tudott engedni az új lakásba ahol előtte még sose jártam. Ja, azt sem mondtam, hogy elköltöztem, ugye? Hát pedig de, a régi hely SZAR volt, a mostani pedig sokkal jobb, minden vadonatúj, (értsd: minden) és ráadásul az egyetemhez is (5) és az edzéshez is (6 perc) közelebb van. Lakótársak is kedvesek, Iza, lengyel lány, jól beszél spanyolul és angolul, és Frederico, olasz srác. Mindannyian ugyanazt tanulják, valami nyelvészeti mittudomén. Tehát, nagyon király hely, fasza társasággal. Ha össze kéne szedni a hátrányait, az kb. annyi hogy nincs sütő (huh, majd valahogy kibírom hogy ne főzzek órákig) valamint kéne egy csavarhúzó hogy össze tudjam végre rakni az asztalomat. Vennem kell egy egyszer használhatósat a kínai boltban, lesz vagy 50 cent.
Labormeló folytatódik, kicsit átpakoltunk (leköltöztem a lenti laborba az ötödikről) amit annyira nem bánok, mert pl. a fentihez nem volt kulcsom, meg mindig valami szennyvizet mértek és igen büdös volt. Lent viszont nincs internet, hehe, kénytelen vagyok 2 mérés között spanyolt tanulni.
Eredmények egyébként sajnos siralmasak (és nem az örömtől). Hogy a volt professzoromat idézzem: "látja, Dániel! Nem mindig tudja az anyag a kémiát! :)" Nagyon vicces, meglátjuk még kijön e valami jó/új eredmény.
Apropó spanyol, tudtam hogy majd valamikor fogunk írni egy próbavizsgát, de azt nem hittem volna, hogy amikor megkérdezem Dávidot hogy mikor, az lesz a válasz hogy "holnap". Hát, megírtam, majd elválik hogy sikerült, őszintén szólva ha 40% fölött lesz, mindenki vendégem egy sörre.

Kipróbálom milyen, ha nem megyek bulizni pénteken. Sem szombaton. Jövő héten megírom, hogy sikerült-e. Lehet fogadni. Többet most nem tudok írni, enter

Hangulatjelentés:
https://www.youtube.com/watch?v=XdyJUrEJD9U

Mert most éppen itt vagyok, de a legutolsó bejegyzés óta voltam már otthon, Lundben, és majd csak kedden este megyek vissza Valladolidba. Várható nagyon sok sok kép és beszámoló. Volt otthon húsvétozás, ötéves érettségi találkozó, egyetemre való benézés, szükre hétköznapok és persze egykét jobbra sikerült mulatozás.. :) Lund kisváros, elég szép, helyes lányok vannak és drága a sör. Stockholmban tegnap havazott, nem kicsit, nagyon.
Egyebet nem tudok elmondani, bővebben a jövő héttől.

Mondtátok már páran, hogy régen volt blog. Ez sajnos így van, annyira nem izgi az élet hogy minden nap lehessen valamit írni. Azonkívül meg, leszokóban vagyok az észosztásról.. :)

kis honvágy feeling Neil Young-tól
https://www.youtube.com/watch?v=pesIGuV9DDk
 

Labormeló megy, indikátornövény köszöni jól van, pálinka elfogyott. Ezalatt a két hét alatt kétszer is jöttek látogatóim, egyszer apu és a tesómék, később pedig Kinga és Timi jártak erre.
A lányokkal két nap alatt körbejártuk a várost, bár egy is elég lett volna rá, így legalább többször megállhattunk kicsit sörözgetni meg fetrengeni a napon, vásárolni. Pénteken pedig olyan buli volt hogy a tervezett 9.45-ös segoviai vonat helyett a fél ketteset sikerült csak elérni, aminek annyira nem örültünk amikor kiderült, hogy a jegyeket nem váltják vissza. Ettől függetlenül persze elmentünk Segoviába, odaérve pedig rögtön megbántuk hogy ennyit szenvedtünk az indulással. Gyönyörű idő volt, pont olyan városnézős. Nagyon szuper hely egyébként, és nincs is messze (120 km, vonattal fél óra). A szombat esti buli nekünk sajnos kimaradt, a lányoknak nem tudom miért, én pedig olyan sokat sétálgattam napközben, úgy elfáradtam hogy éjfél körül ájultan dőltem az ágyba. 
A vasárnapi reggeli madridi indulás így még nehezebbre sikerült, de legalább elértünk a vonatot. Városnézés után mindenki hazafelé vette az irányt, ki ki a maga útján. Pár kép facebookon.

Igen, és ezt még március 15-ére szerettem volna írni csak valamiért elmaradt. Lehet kicsit kusza lesz, ha nem szeretnéd ne olvasd tovább.
Mindig sokat töprengtem azon hogy miért van az hogy a nemzeti ünnepeket minden évben, minden párt, mozgalom, közösség úgy értelmezi, hogy pont az ő, és csakis az ő céljainak ad igazat az a történelmi esemény, költő, költemény aminek/akinek az ünnepe van. Mit kell csinálni az ilyen napokon, ha az ünnepnek a lényegét akarod megérteni/megélni nem pedig azt ahogy mások értelmezik és próbálják eladni neked? 
Hát, nemrég ismét a kezembe akadt az egyik kedvenc könyvem, ami sokadjára is tudott okosat mondani, ha szeretnétek, gondolkozzatok rajta:

"SZABADSÁG

Azt jelenti, hogy jogod van az élethez, éppen úgy mint a pillangónak, vagy a madárnak, vagy a vaddisznónak. De semmivel sem több, mint ezeknek. Vagyis jogod van a magányhoz, az élelemhez, amit megszerzel magadnak fáradozás árán, a napsütéshez, az esőhöz és ahhoz, hogy dideregj a hóban, ha nincs meleg ruhád. Jogod van szabadon gondolkodni a világ dolgai fölött, szép és csúnya, jó és rossz között választani. Jogod van bátornak lenni és őszintének. Becsületesnek, igaznak. Jogod van békességben élni és nyugalmasan várni a naplementét. Jogod van elnyomni magadban gonosz indulataidat és jogod van a tökéletesedés útját keresni, mely Istenhez vezet.
Ez a szabadság.
A többi, amit ezzel a fedőnévvel cégjelezve annyiszor tűztek zászlóikra emberi megmozdulások, csupán valamely embercsoport önzését, izgágaságát, vagy uralmi vágyát képviseli egy másik embercsoport rovására. [...] Szabadság az, hogy nincs diktátor feletted más, csak a teremtő rend. És hogy a gyűlölet ellen megvédelmezheted magad a szeretettel."

Elküldi akkor is, ha nem adok címet?

Igen jó zene ám ez a Republic, sosem lehet megunni. Meg mostanában amúgy is többet hallgatok magyar zenéket, hiányzik a nyelv, vagy nem is tudom. Legjobb dalaik közül sokszor ez megy a fejemben. Olyannyira passzol hogy nem is kéne mellé blogot írni. 

Ezer kincs, ezer nyár
https://www.youtube.com/watch?v=RVbLs1AKOPE

Persze ha így lenne, akkor az nektek nem lenne poén, szóval azért lesz itt pár sor. Úgy általában véve semmi különös, megy az élet. Hétfőn volt egy kis beszélgetés Rafaval és Katival az eddigi eredményekről illetve a továbbiakról. Az eredmények általában elég jók, mármint úgy tűnik kijött az amit vártunk így első körben, király. Mondjuk erről én persze nem tehetek, de egyébként úgy vettem észre Rafa meg van velem elégedve, mármint az elvégzett meló mennyiségével, így lassan beszüntetem azt az aggodalmam hogy esetleg nem lenne elég az a munka amit itt végzek. Azt, hogy ezt hogy fogom elfogadni "Diplomamunka I." tárgynak, még nem tudom, mivel a téma nagyon különböző, de valamit majd csak kihozunk belőle. Jaj, nem szeretnék fél évet csúszni, nagyon nem. Pláne, hogy most már sikerült minden tantárgyból egyeztetni, hogy valóban megírhatom más időpontokban a ZH-kat. Jó, hát június sűrű lesz, nyilván valamit valamiért.
Egyébként meg, most nem azért, de úgy vettem észre hogy a többi erasmusoshoz képest min 2-3x többet foglalkozok az egyetemmel és így sem szakadok meg. Mármint nyilván van meló rendesen, nyelviskola, edzések, meg amit még itthon kell tanulnom, kiértékelések stb, ha nem lenne muszáj nem raknék bele többet. És azt is észrevettem, hogy az otthoniakkal való kapcsolattartás is - szerencsére, ill. Nektek köszönhetően - másfél, két órát simán elvesz a napból. Kicsit át kéne szerveznem a napjaimat, pl. azt hiszem nem fogok minden nap elmenni a nyelviskolába mert nincs értelme, inkább mindig elkérem majd az anyagot és itthon tanulok (tessék, ma sem mentem). Mert az oda-vissza sétával meg az ott töltött két órával simán elmegy majd két és fél, három óra a napból. Az azért sok. Valamint a hétvégéken is kevesebb partizás kéne. Egyrészt, minden második harmadik sikerül csak tényleg jól, a többi csak értelmetlen és igen sok vedelést jelent, másrészt rájöttem, hogy azért ez nekem sok egy kicsit, meg nagyon lefáraszt. Nemhiába, öregszem, ezt így 22 (majd' 23) évesen. A bulik kihagyásával meg pl. lehetne elutazgatni hétvégére, most Salamancát szeretném megnézni. Még nem tudom hogy kivel de ha nem találok társaságot nyilván az sem lesz akadály.

Hamár bulik, ilyen szempontból a hétvége igen erősre sikeredett. Pénteken volt valami spontán szerveződött ivás, most ráfoghatnám Dávidra hogy ő beszélt rá, de nyilván nem kellett sokat emlegetni az alkoholt. Kipróbáltuk hogy a monyó működik-e málnaszörp helyett valami torta-eperöntettel (igen, tényleg ez volt a legközelebbi, amit szörp helyett találtunk) hát az eredményt inkább nem részletezném, aki szeretné, próbálja ki. Utána Little Bottleben voltunk, ez még a legjobb hely itt, és olcsónak ugyan nem mondanám, de 3 euróért két 0,33 sör még elfogadható, nem? Sikerült kicsit túllőni a célon, másnap délután négyig aludtam, ez már egész spanyolos.
Miután felkeltem, már ott figyelt a facebook üzenet Dávidtól, hogy menjek át hozzá ha összekapartam magam, mert az estére meg kellett csinálunk a kaját (Dávid, Jana, Domingo és Justin születésnapját ünnepeltük). Végül hortobágyi mellett döntöttünk, persze annyira nem voltunk komolyak, pl. a hús nyilván nem csirkepörköltből származott, hanem a legolcsóbb darált húst tettük bele, és mielőtt most gondolnátok valami rosszat, nem tudom minek köszönhetően, de egész jó lett, vagy legalábbis biztos ettem már szarabbat. Nembaj, elfogyott. Kis otthoni pre-ivás után a Juanita felé vettük az irányt. Mivel eléggé fáradt voltam, meg nem nagyon éreztem az estét, én inkább kiszálltam félúton (pláne hogy útba esett a lakás), úgy gondolom jó döntés volt. Pláne hogy kb. így volt pont elég a vasárnap a méréseim kiértékelésére.

Holnap jönnek apu meg a két öcsém, kicsit körbeviszem őket a városba, meg lehet el is nézünk valami távolabbi helyre, ki fog derülni, azért már várom. 

Mostanában tűnt csak fel, hogy nem is szoktam követni az otthoni híreket. Persze, ha van valami érdekes, az majd nyilván kikerül facebookra. Múltkor Márk/Cak fogalmazhatta meg azt hiszem elég pontosan az otthoni eseményeket: "hogy, valami érdekes? ja, semmi. tüntetnek a felsőoktatás ellen és 450 a benzin." :)

További szép estét!

Dandó a múltkor felhívta a figyelmemet, hogy még Doors sem volt. Teljesen igaza van, szóljon hát tőlük egy olyan szám, ami most elég jól leírja a hangulatomat. Azoknak akik ismerik Gézut azt hiszem klasszikus, ugyanakkor kicsit depi, úgyhogy csak akkor hallgassátok, ha.

Yes the river knows
https://www.youtube.com/watch?v=i27t5txCrwg

Na akkor vegyük sorra a történéseket. Casa rular fasza volt, egy nagyon kicsi faluban voltunk, egy elég nagy és nagyon modern, jól felszerelt házban. 21-en voltunk összesen, a társaság nagy részét már ismertem látásból de volt akivel csak ott találkoztam. Első este jó nagy buli volt, táncolás, guitar hero, miegymás. Másnap elmentünk kirándulni egy kicsit, Valladolid folyójának a forrását néztük meg. Nem volt nagy túra, de szép helyeken voltunk és a távolban egész komoly hegyek látszódtak, csináltam pár képet, majd talán feltöltöm őket. Gasztronómiai élmények is kiváló volt, első este volt ilyen verseny, két csoport között hogy ki csinál jobb Tacot (azt hiszem ez a neve, ez az, amit mi otthon tortillának hívunk) másik este pedig tortilla készítő verseny volt. Hát, tanultam egykét új dolgot. Ja igen, és a srácok vettek egy bárányt is amit egészben sütöttek meg, eléggé adta.
A héten már minden nap voltam bent laborozni. Egyszerűnek tűnik hogy csak laborozom semmi más, de azért mégis elmennek a napok elég hamar. Reggel 9 felé szoktam beérni, attól függ mondjuk hogy szabad a reaktor, és délután is ott vagyok. Szeretem a délutánokat, akkor mindenki hazamegy, olyan kis csendes lesz minden, lehet melózni nyugodtan. Utána ugye a nyelviskola, majd edzés, így fél 10, 10 felé szoktam hazaérni. Nem valami stresszes napok, eléggé élvezem. Érdekes, hétvégén nem valami népszerű a bulizás, úgy látszik, akkor mindenki utazik jobbra balra, nekem is kéne már. 
Most szombaton Domingoéknál (olasz srác, nyelviskolás) lesz valami vedelés, némi beszélgetéssel meg kajacsinálással összekötve. Dáviddal hortobágyi húsos palacsintát tervezünk, ha van valakinek valami receptje Dandó, jól jönne.
Chris is elkezdett járni edzésekre, tetszik neki, én meg végre megértem mi történik körülöttem mert folyamatosan fordít. Perfekt.
A nap legvidámabb pontja egyébként a nyelviskola. Nagyon jó fej társaság, meg érdekes emberek. ÉS beszélnek angolul - már aki.. :) Az amerikaiaknak nagyon vicces a kiejtése, néha azt hiszem angolul mondja, aztán kiderül hogy spanyol az, csak nem értem.. :) A koreaiak meg nehezen tudják kimondani az R betűt helyettük L-et ejtenek. Dávid gyakran csinál belőle viccet, hogy ilyenformán az "election" és az "erection" szavak hasonlónak hangzanak a szájukból.

A múltkor bementem az ERASMUS irodába, mert még mindig nem tudtam hogy lesz 21 kreditem (a labor 15), majd mondták, hogy ne aggódjak, márciusban még bőven lehet tárgyakat leadni meg felvenni. Remek, március végéig nem is fogok foglalkozni a dologgal. Rafa ajánlott egy tárgyat, az a neve hogy tudománytörténet, vagy ilyesmi. Nincsenek órák, nem kell konzultálni, csak kapsz valami könyvet, elolvasod azt írsz belőle egy esszét majd valamikor. Hogy hány kreditért? Hat! Na, összehasonlítva pl. egy szintén hat kredites Vegyipari Műveletek II-vel, mit szóltok? Bár, ha spanyol irodalmat kapok, még lehet, nehezebb is lesz. De csaknem.

Tök durva, három hét múlva otthon vagyok. Szalad ez a félév. Mivel már itt vagyok egy ideje, majd tervezek megírni egy posztot hogy mi az amit nagyon szeretek a spanyolokba és mi az amit annyira nem. De ez még várat magára.. :) Ja meg a blogot majd átviszem a wordpress-re, mert ez egy szar, nincs mese.

Jaj, most nem tudok többet írni. Azonkívül meg fáradt vagyok, és holnap nem keveset kéne laborozni. Álmodjatok pillangókkal.

Na ja, régen nem írtam. Valaki magyarázza már meg, hogy lehet az, hogy már egy hónapja van blog és még nem volt Pink Floyd??

Comfortably Numb
https://www.youtube.com/watch?v=Bpzxf_flm8M

Az elmúlt héten beiratkoztam, leadtam a leadandót (egy kis fogalmazás arról hogy mit fogok csinálni, Rafanak és Katinak) véglegesítettem a learning agreementet, ismerkedtem a nyelviskolás csoporttársakkal, stb. Jó ez a nyelviskolás társaság, az órák pedig annál szarabbak. Persze eddig csak három órán voltam (keddi kimaradt) de már elmondhatom hogy ez szar. Nincs mit szépíteni rajta. Így ahogy mondom, szar. Nyelvtant nem tanulunk, az óra elején elolvasunk valami szöveget és arról kell beszélni a padtársakkal. Meg kiad papírokat, be kell írni pl. helyes formáját a szónak, és aztán leellenőrizzük, de nem úgy hogy megmondja a megoldást, hanem csoportokba ülünk és megbeszéljük egymás között, még ő a folyosón sétálgat. Aztán, hogy biztos hogy jó legyen a megoldás, leellenőrizzük egy másik csoportban is, más emberekkel. Aztán közösen. Érdekes. Azt ugye már ne is mondjam hogy a tanár nem beszél angolul - SE. A csoporttársak jó fejek, érdekes embereket ismertem meg. A koreai srác, aki mesterszakács és csomószor szokott szerepelni az otthoni TV-ben, az olasz gyerek, aki nem tudta hogy észak Koreából  nem lehet csak úgy kijönni, a kínai srác aki már nem emlékszem mit mondott, hol dolgozik, de 23 évesen annyi pénze van hogy most eljött fél évre fetrengeni egy déli országba,... stb.

Az idő elég jó, már 23 °C is volt az egyik kijelzőn. A hőmérséklet a metszetszelepeket 100%-ig nyitott állásba helyezte, sőt a kifolyási tényezőt is bőven 0,95 fölé tippelem.

A hétvégén a laborosokkal elmegyünk egy ilyen kirándulásra, casa rular néven emlegetik, ez nem tudom, mit jelent, majd biztos kirándulunk kártyázunk ilyesmi.
A labor témám egyébként nagyon érdekes, lényegében annyi hogy szőlőhulladékból (törkölyből) kéne kivonni antioxidánsokat sima extrakcióval,  csak előtte a mintát kicsit megdolgozzuk ultrahangos extrakcióval, és ettől neki majd jó lesz. Meg nekünk is, ha szép eredményeket látunk.

Hm-hm, nyilván beindultak a bulik is, eléggé durván. Rájöttem, hogy vagy elmegyek valahová, vagy nem. De olyan nincs, hogy "benézek, elmegyek két sört iszom és hazajövök, elmegyek, de a juanitába már nem megyek le.." ezeket felejtsd el. Szóval, tök mindegy, mi van, ha elhagyom a lakást, akkor az menthetetlenül hajnali 4, minimum, mire visszaérek. Múltkor beszéltem az egyik kocsma előtt Filip-pel, (szlovén srác, jó arc, az egyetlen baj vele hogy úgy beszél angolul mint egy kilencvenéves, torokgyulladásos, rekedt orosz öregember, mindezt nagyon gyorsan) és mondtam neki, hogy nem akarok lemenni a juanitába mert akkor tuti oda a másnapom. Nem hiszem, hogy megértett, mert azt válaszolta, hogy ne aggódjak, tudja, hogy 4 kor bezár a juanita, de a szemközti utcába van egy másik szórakozóhely ami pedig pont 4 kor nyit ki és általában nyitva van 9-ig. Kössz, Filip. Dávid (pécsi srác, földrajzot tanul) múltkor mesélte hogy neki sikerült már reggel 11-re is hazaérni. Bravo. "János, az emberek itt őrültek. MI-A-FASZ?"

Tegnap elmentem beiratkozni a GUM-ba (a kirándulóklub) és láttam hogy milyen túráik vannak, meg a márciusihoz még kell csákány meg ilyesmi, nem tűnik szarral gurigázásnak, be is fizettem egyre. Az már kevésbé tetszett, hogy 5 túráért lehet kapni egy kreditet, és egy hónapban általában 2-3 túra van. Sehogy se fog ez kijönni, na mindegy, megnézzük.

Ja igen, képzeljétek el mit mesélt Filip. Mindenkinek ugye különböző számú kreditet kell megcsinálni, hogy ne legyen irgumburgum. Nekem pl. 21-et, a németeknek 30-at, Filipnek pedig két félév alatt negyvenet. Nos, tippeket kérek, mennyit kell a görögöknek. Na, mennyit? 
Hármat. Bizony, nézd, mutatom, 3, three, drei, tres. Nem vicc. És mindehhez mennyi ösztöndíjat kapnak? 460 (négyszázhatvan) eurót egy hónapra. Az a nem semmi, mi?! Ezen lehetne nevetni is mert végül is valahol röhej, csak az azért mégiscsak igazságtalan, hogy ők újabb mentőcsomagot kapnak, minket meg megbüntetnek, nem? De ez már más téma.

Jók legyetek, szép hétvégét, satöbbi.

Partyhangulatban vagyok, eddig nem voltam, de Chris betett valami agyszétbaszós GOA zenét, és most abba kerültem. Úgyhogy el is kezdtünk inni, lassan beindulunk valami buliba.

Pillanatnyi életérzésem:
https://www.youtube.com/watch?v=MEbieC-5mTY

Egyébként nem értem, miről beszéltetek, déli életstílus, sok buli, ilyesmi.. Reggel 8 körül fölkelek, kimegyek kicsit futni, reggeli, aztán egész nap tanulok, elmegyek edzeni, megnézem a tv-macit live streambe, fogat mosok és minden nap nyolckor lefekszem. Hát nem.
VALÓSZÍNŰTLENÜL N-E-M.
Fél 9 előtt sose sikerült felkelnem - kivéve a ma reggelt, mondjuk ebben biztos sokat segített az új matrac, most legalább alvás után keltem föl, nem csak "éjjeli szenvedős fetrengés" után - igyekszem sokat tanulni, meg mindenfélével foglalkozni, de napi 6-7 óránál nem tudok többet, este az edzéseken legalább oda tudok koncentrálni. És amikor hazaérek, már pizsizek, akkor valaki mindig előáll valami hülye ötlettel hogy menjünk valahova, aminek én próbálnék ellenállni, csak hát, mint a fenti videó is mutatja, nem megy az könnyen Valladolidban. 
Ma voltam a nyelviskolában megírni a tesztet, hogy melyik csoportba tegyenek. Tétje csak annyi volt hogy nem indítottak full kezdő csoportot, csak A2-től. Ugyanazokat a kérdéseket kaptam mint a múltkor, aminek először megörültem. Annak, hogy kiderült, hogy most lesz szóbeli beszélgetés, már kevésbé örültem. Amiatt pedig, hogy a szóbelin néztek csak bele a tesztembe, pedig már nagyon nem örültem, pláne hogy az átnézési idő egy müon átlagos élettartamával volt egyenlő. Elkezdtünk beszélgetni - ill. a vizsgáztató beszélni hozzám - majd a végén mondta hogy hát, én nem értek semmit, nem is érti hogy tudtam ennyit írni, de azért jöhetek A2-be, ha felkötöm a gatyám. Szerencsére azt a részét megértettem hogy hol kell befizetni a pénzt, mennyit, és milyen hamar. Az órák 17.30-19.30 lesznek, minden nap, király, elérem a nyolcas edzéseket, valamint a laborból is csak olyan 5 felé kell majd elindulnom, szóval nem teszi keresztbe a napomat. 
Chicos, be kell fejeznem, Chris folyton itat, már nem látok.

 

Szép idő van, nemde? Már egy szál pulóver elég napközben!

ELO - Mr. blue sky
https://www.youtube.com/watch?v=H2Ncxw1xfck

Szóval, azon gondolkoztam, ha tudnék html-ben programozni, talán csinálnék egy "vicces" oldalt. Ugyanis a következő a helyzet.
Manapság csomó "vicces blog" létezik, egyre több és több. Ha van facebookod, biztos tudod miről beszélek, mert minden második poszt az üzenőfalon valami fárasztó, szar, idegesítő, az esetek 95%-ában viccesnek egyáltalán nem nevezhető dolog. Emlékszem, mikor még csak a vicclap.hu létezett, és 14 évesen kb. minden nap megnéztem, hátha van valami új vicc, és ott tök jó dolgok voltak. Ma már ott a demotiváló, azpara, kommenthuszár, biglol, 2perc, a világ képekben, aztadom, trollfesz.hu, és szerintem olyan 30-40-et biztos össze tudnátok még szedni. Ezeken az oldalakon a lehető legszarabb poénokat is legalább olyan ezer ember lájkolja. Nem tudom, talán be kéne vezetni hogy csak akkor kattanhatnak a tetszik gombra, ha meg tudják magyarázni, hogy szerintük mégis mi lehet olyan eszeveszett vicces az adott dologban. 
Tök mindegy hogy milyen szar, ma már bármit el lehet adni bárkinek. Ilyen alacsony az igényszintünk, hogy bármit lenyomhatnak a torkunkon. Nincs igényünk normális poénokra, Hofit vagy Markos - Nádast hallgatni, fogalmunk sincs kb. mi az a rádiókabaré..
Viszont elkezdünk röhögni azon hogy trollfész, bitch please, vagy a demotiváló hülye "poénjain" amiből percenként kb. tízet tudnék írni. Az egyetlen "jó" oldal a 9gag, onnan még posztol egy két ember értelmes/valóban mulatságos dolgokat.
Ezek általában "XD" vagy "ez, ez, húú, ez de nagyon, de nagyon, elképesztő, hogy.. huhh nem jutok szavakhoz mennyi igazság van benne" hozzászólással kerülnek kiposztolásra. Az ikszdét már megszoktam, de a másodikkal még mindig nem vagyok kibékülve. Mert - szerintem - valami vagy igaz, vagy nem. Illetve szoktunk még olyat mondani hogy "részben igaz, van benne igazság". De hogy valami nagyon igaz, vagy csak kicsit, vagy szuperigaz, esetleg well-said-igaz, olyat azért nem sűrűn látok, és mondjuk értelme sincs. Ez olyan mint amikor valaki azt mondja hogy "találkozzunk péntek magasságában". Szerinted egy napnak van magassága? Vagy egy állításnak hogy igaz vagy hamis, vannak fokozatai, pláne ilyen szinten? Jaj, hupsz, nem érdekes, elkalandoztam.

Szóval, várom azok jelentkezését akik értenek a html-hez, vagy mi is kell hozzá. Csináljunk egy oldalt, legyen a neve lol.hu, a szlogen pedig "lol, vagyis lots of like - a lájkok gyűjtőhelye!" A postokat lopjuk a 9gagről, meg a hasonló oldalakról, mindegyik ezt csinálja, ráadásul tök mindegy mit teszünk ki, úgyis mindenkinek pattogni fog a tenyere a tetszik gombokon. Csináljunk egy versenyt, aminek az a célja, hogy mindenki küldje be a viccesnek talált szellemi maszturbációját, és aki a legtöbb lájkot kapja, annak küldünk ajándékba egy "www.lol.hu - 2012 lájk királya!" feliratú pólót vagy bögrét. És akkor nem nekünk kell lopni a hülyeségeket. Pénz pedig onnan lesz, hogy helyet biztosítunk rakat hirdetésnek.

Pláne a 10-16 éves korosztálynak mondanám: húzzanak ki bicózni, kirándulni, kezdjenek zenélni, építsenek homokvárat vagy hóembert.. Mert az az igazság, hogy tanulás alatt, iskola után, szabadban biciklizés, játszóterezés helyett ma már mindenki a számítógép előtt ül. Tudom, sajnos én is, egyre többet. Ennek a bejegyzésnek a megírása pl. húsz-huszonöt perc volt. De legalább megváltottam vele a világot, vagy annak egy infinitezimális részét. Ezek után nyugodtan dőlök le aludni, jól megmondtam nekik!

Nem tudom, hogy otthon ez most nagy sláger-e, biztos mindjárt az lesz. Sajnos előbb utóbb mindenben utólérjük a nyugatot. Egész hétvégén ez ment és nem bírom kiverni a fejemből, ezt most csak azért.

Akárki - portugál popzene
https://www.youtube.com/watch?v=jCtkw7sD9wE

A klippben egyébként a lányok nem olyan rosszak, de itt azért szebbeket látni. Ha az előbbi nagyon kikészített volna, ez biztosan helyretesz. 

https://www.youtube.com/watch?v=tGm5jijjMBg

Szóval, az utóbbi napok, amikor nem írtam. Voltam bent a laborban, kaptam még több olvasnivalót, meg megbeszéltük, hogy milyen napokon lehet majd jönni, pontosan mikor kezdek. Kértek tőlem egy  március elsejére egy pároldalas beszámolót, amiben röviden össze van szedve a téma, elmélete, az elolvasott irodalmak összefoglalója stb. Csak hogy lássák, értem miről van szó, meg aztán később bele lehet tenni a dolgozatba amit majd év végén kell írnom. 
Nem tudtam eldönteni, hogy elmenjek-e a hétvégre, sőt, inkább úgy volt, hogy nem megyek, valahogy hiányzott a motiváció, meg 60 euróba került, ami szintén neméppen lelkesítően hatott. Aztán péntek délután Kinga rábeszélésének és annak köszönhetően, hogy ott majd sok új embert ismerhetek meg, végülis elmentem.

Tömören: nem ez volt életem legjobb hétvégéje, de jó fej embereket ismertem meg és sokat buliztunk. Kicsit hosszabban:

Péntek 5-kor volt a találkozó, kicsit izgultam, hogy felférek e a buszra, mert nem fizettem előtte, ahogy kellett volna, banki átutalással, hanem a helyszínen terveztem odaadni a pénzt. Csakhát, nagyon nyomták hogy "korlátozott helyek" meg ilyesmi, reméltem hogy elbír a busz. Az út simán ment, attól eltekintve hogy a buszsofőr úgy kezelte a váltót mintha egy impreza lenne a segge alatt, a kanyarokat is úgy vette, és csak egészen minimálisan volt halálfélelmem egy két előzésénél. Szerencsére fél óránál nem tartott tovább.
Valami szeretetotthon szerűségben voltunk, semmi extra, volt melegvíz és fűtés. Ellátásra nem panaszkodhatok, kaja nagyon jó volt és volt bőven, piából is, (jó, nyilván nem az volt a kérdés hogy blue label vagy martell X.O. között válasszak...:)) tequila vodka absinthe, illetve ilyen sangriás cucc. Az ESN-es szervező csapat nagyon kedves, és látszik rajtuk hogy tényleg szívvel lélekkel csinálják (pl. a wc-ket, konyhát, zuhanyzókat este és reggel kitakarították, hö?) és ráadásul közölük ketten is beszéltek angolul. Csináltunk több csoportot a versenyekhez, és azok kedvéért akik nem beszélik a nyelvüket csináltak egy külön angolos csoportot: három belga srác, egy török lány, Pau és az egyik barátja, Tono és én. Első este gyakorlatilag magától szerveződő ivás, utána közös ivás, elég gyenge játékokkal. Majd pizsamaparty. Mindenkinek a pizsamájába kellett bulizni, a disconak kijelölt közösségi teremben - az oltár és ilyesmik leválasztása függönnyel történt. Mivel én nem vittem pizsamát, a farsang részéből kimaradtam, mondjuk annyira nem bánom hogy így nem kellett sangriával leöntött, cigifüstös ruhában aludni, mint a többieknek. 
Másnap kelés, nem sietünk, 11. Magától szerveződő "sportnap", ami különböző alakú, méretű és súlyú labdák különböző irányokba, kézzel ill. lábbal történtő, szándékos  vagy véletlen helyváltoztatását jelentette. Nyilván mindenki hulla másnapos volt, úgyhogy semmit sem tudtunk komolyan venni :) Délután sorversenyek, eléggé kevés fantáziával: talicska, összekötött lábbal futás, stb. Egyetlen egy versenyszám tetszett, amikor egy almát ki kellett venni szájjal egy vízzel töltött hordóból, majd utána ugyanúgy szájjal/arccal megkeresni egy tálca lisztben egy pénzérmét. Az már kevésbé tetszett benne hogy ebbe pont nekem kellett játszanom a csapatról. Remélem a képeken hamarosan bejelöl valaki facebookon. Utána ismét az ivás-vacsora-ivás kombó következett, majd jelmezes buli. Egyesek ezt is komolyan vették, volt ollókezű Edward, doktor, focista, szellem, katonák... Amúgy nagyon vicces, hogy azok a párocskák akik az előző este találták meg egymást, most a pár mindkét tagja talált magának új valakit, bravó, biztos az előző kapcsolat nem működött és szakítottak. Volt karaoke is, no comment. Részeg, rekedt spanyol, aki nem beszél angolul, azonkívül kb. nem is látja a szöveget, de azért megpróbálja elénekelni Adele-től a Someone like you c. számot. És volt, akinek tetszett, nemhiába, részegen mindenki egyforma.

A különböző nemzetiségeket tekintve egyébként nem ért meglepetés. Az olaszok egész nap füvet szívnak, de lealkoholistáznak mindenkit aki két pohárnál többet iszik, és minden második szavuk a cazzo, a franciák, ha már ketten vannak egy társaságban, nem hajlandóak megszólalni semmilyen nyelven, ill. lányok próbálnak nagyon művészien kinézni (általában "ki ez a csöves?" eredménnyel:)), a németek üvöltöznek, indokolatlanul sokat isznak, és kajával dobálóznak. Egyébként mindenki nagyon közvetlen és kedves, összességében jó hétvége volt, semmire nem lehet panaszom, és megismertem jó sok kedves és jófej embert. Találkoztam magyarokkal is, Balázs és Betti külkeresek, Orsi pedig a Corvinuson tanul és már fél éve itt van.
Ma egy késői kelés és gyors ebéd után kis játék következett a labdákkal, ami még annyira sem volt aktív mint a szombati, majd indulás haza. Nagyon jó idő volt, volt aki rövidnadrágban küldte, pulóverben kifejezetten meleg volt, nem tudom hány fok, de a napon egy 20°C bőven meg merek kockáztatni.
A buszsofőr vezetési stílusa a hazafele úton jobban zavart az előző este elfogyasztott alkoholnak köszönhetően, de csak hazaértünk. 

Azt hiszem, holnap beszélek Alfonsoval, mert az még vállalható, hogy oké, hogy a matrac nem olyan kényelmes, mint otthon, de ami volt pénteken.. Eléggé kellmetlen érzés volt az oldalamon, a csipőmnél, nem értettem mivan, először azt hittem megrúgták edzésen vagy ilyesmi, de mivel nagyon irritáló volt, ezért felkeltem, kb. 3 felé, elég idegesen. Leszedtem az ágyat, nem találtam meg a probléma forrássát, így tüzetesen elkezdtem átvizsgálni a matracot. És az, hogy az egyik rugó denaturálódott, de úgy, hogy a vége átszúrta a huzatot, és kilóg a maradék rúgó vasnak a vége... az kicsit kibaszta a biztosítékot.

Indikátornövény elkezdett haldokolni, először azt hittem a hőmérséklet nem tesz jót neki, de mióta Pau itt van, a fűtést harminc fokra tekerte, és közölte, hogy ennél csak följebb vehetjük. A szobámba így most olyan 20-22 fok van, szigetelés adja? Hőmérséklettel tehát nem lehet probléma, majd megnézem mi a szavatossági ideje, lehet csak eddig bírta. Lilla azt mondta, locsoljam meg, most meglocsoltam, meglátjuk, segít e.

Lövik a pizsit, vár a rugó.

Hát most sem fogok sokat írni, mert ezen a hétvégén lesz megtartva az integration weekend. Ötkor van a találka, még nem tudom, hol, meg be kéne fizetnem a pénzt, összepakolni, ilyesmi. Miután hazaérek, jövök egy hosszabb beszámolóval, meg képekkel.
Peace!

úgyhogy ma sem lesz blog. Majd holnap. Annyi, hogy mostantól a spanyol számom használom, aki szeretne velem csevegni 142,30 Ft/percért, annak +34 693 461 555

Nyár, kabrió, jó kocsik, csajok, metál, mi kell még?

Korn - Got the life
https://www.youtube.com/watch?v=VAWjsVoDpm0&ob=av2e

Srácok, komolyan nem tudom, hogy kicsoda.. Megjött az új mexikói lány, azt hiszem az anyukájával együtt. Az anyja hozzám se szólt, amikor odamentem hozzá hogy "áá még nem találkoztunk, ez és ez vagyok" csak mosolygott és elment. A lány hasonlóképp. Már azt hittem én vagyok neki ennyire unszimpatikus, de Chrissel is hasonlóképpen bánt. Szóval, van lakótársam, aki rögtön az anyukájával jött, és nem tudom, hogy hívják.
Pau közben megkerült, másnap délután fél 5-kor, 3 mexikói fiú társaságában. Aztán kiderült hogy nem a tegnapi buli sikerült ennyire jól, hanem ők már valami régi ismerősei. A srácok szintén nálunk lógnak egész nap, mert náluk nincs internet, és anélkül ugye nem lehet élni, olyan mint a zoxigén.
Meglátogattam ma az erasmus irodát, hátha tudnak már adni diákot, de sajnos még nem készült el. Az illetékes magyarázott valamit a bankról, meg valami határidőről, sokat nem értettem. Nem is tudtam eldönteni, hogy milyen nyelven mondja, olyan szép volt a kiejtése. Aztán végül abban maradtunk, hogy majd ír e-mailt ha tud valamit. Elvileg már órákra kéne járnom, csak még nem tudom hogy milyen óráim lesznek, illetve hogy mikor. Egyébként itt még az első héten miután meghallgattad az órákat lehet valamit változtatni. Szimpatikus. Szóval, már az angol nyelvű tárgyakat is nehéz volt megtalálni anno, aztán csak kerítettem valami táblázatot, amiben annyi van, hogy tárgy neve, szemeszter, kreditérték, angolul van-e: igen/nem. Nem lenne hátrány ha tudnék tanárt is meg helyszínt, valamint időpontot. Írtam Rafaelnek hogy ha tud küldjön valamit, elküldte a karon oktatott spanyol tárgyak időpontjait. Most írtam neki hogy ez így nem jó, valószínűleg mindjárt küld egy angol verziót is. Ha nem akkor a következőt fogom csinálni.

Min. 21 kreditet kell megcsinálnom, hogy ne kelljen visszafizetnem az ösztöndíjamat, vagyis pontosan 21-et fogok csinálni. (Nem, ez nem lustaság, csak energiaminimum. Eddig éveken át tanultam, hogy minden így működik, csodák csodájára én is). A kutatómunka úgy volt kiírva hogy max. 15 kredit, szerencsére Rafael nagyon készséges és segítőkész volt és megállapodtunk abban hogy tud annyi munkát adni, amennyi 15 pontnak felel meg, így azt majd otthon el tudom fogadtatni "Diplomamunka I." tárgyként. A maradék 6 kreditet pedig egy felsőfokú angol órával szeretném kitölteni, van is, pont 6 kreditért. Szóval ahelyett hogy felvennék kémiás tárgyakat, amit csak szabadon választhatóként tudnám elfogadtatni a BME-n, ahelyett inkább több időt hagyok majd a labormunkára ill. a nyelvekre, pláne hogy az angolom is hagy némi kívánnivalót maga után.

Ha még kiderülne két tárgyamról hogy a tanár megengedi, hogy kedvezményes időpontban vizsgázzak, írjak ZH-t, (mint ahogy ezt a kedvezményes tanrendem egyébként engedi, csak a tanártól függ minden) az már igen jó lenne. Hátha, még ha olyan tesztet írnék, hogy be tudnék kerülni a nyelviskola A2 csoportjába,.. najó, befejeztem. (...és akkor a "kockahas 2012 nyár" projectről már ne is beszéljünk).

Holnap valentin nap, remélem senki nem felejti el felköszönteni a Bálintokat! Én, ha otthon lennék, lemennék a jó Bálint sörözőbe és innék rá egy kicsit. És téged, mi hajt?
 

jövő héttől már beindul az élet. Mert már kezdek durván unatkozni. Persze spanyolozom meg olvasgatom amit kell, de jöhetne már "valami aktív". 
Mindjárt az elején hadd tegyek eleget Dandó teljesen adekvát kérésének, miszerint jóval logikusabb lenne ha a napi zene a blog elején lenne, és akkor ahhoz, hogy olvasgatás közben lehessen hallgatni nem kell kétszer elolvasni a bejegyzést, vagy az aljára görgetni mindjárt az elején. Jó ötlet. Így teszek, tehát:

God is an Astronaut: Fireflies and empty skies
https://www.youtube.com/watch?v=7WXdnPSSFww

Továbbá megérkezett az első pályázat a blog új címére, "Black Metal ist Krieg", a beküldő Jenci, így egyéb versenyző hiányában ő áll az első helyen.

Amikor megjött Pau, Alfonso átjött megjavítani egy-két dolgot. Pl. megcsiná megpróbálta megcsinálni a szigetelést a folyosóablakra, szenvedett vagy negyed órát a szilikonnal, és csak azon az oldalon tömte be, ahol 2-3 mm-t mozgott, ahol csak 1-et, ott inkább nem. Gondolom azt hitte, sztérikus okok miatt majd nem jön be a hidegmolekula. Azt is úgy, hogy Chris szerint úgy néz ki mintha valaki pár méterről odahányt volna (hogy jobbat ne mondjak..). Azt hiszem, igaza van. Úgyhogy kivettük a pisztolyt a kezéből és megcsináltuk rendesen. A fürdőszobában majdnem leesett csempék visszahelyezésén egy órát dolgozott, mi meg utána egy órát röhögtünk az eredményen. :D Csempehullás már nem fenyeget, de a mellette lévő radiátor, a szerelés következtében most már még jobban mozog. Szerencsére, ez nem az én fürdőszobám.

Pau amúgy most eltűnt. Tegnap elmentek bulizni valahová, nem jött haza este, de az egyik barátnője már járt nálunk és kérdezte hogy nem tudunk e valamit róla. Hát, reméljük nincs baja, vagy ilyesmi.

Sokan kérdeztétek, hogy a pénzből kijövök e. Mit mondjak, nem, de nem panaszkodom. 300 eurót kapok havonta (egy összegben, 5 hónapra), a szállás rezsivel olyan 180-190. Még nem tudom, mennyi egy hónapi kaja, de alkohollal együtt most olyan 150-re tippelem. Ebbe még nincsenek benne nyilván azok a dolgok amiket az elején költöttem (IKEA, vonatjegy, beiratkozás, majd a nyelviskola) továbbá az olyanok hogy edzés kifizetése, szórakozóhely (ahol igyekszek max 1, 2 italt fogyasztani mert annyira nem olcsó, egy sör 2-3 euró). Szóval úgy gondolom a szállásom és az alapvető élelmiszerek 80%-a megoldott, amit ezen felül költök, azt meg otthon szintén elkölteném, szóval összességében úgy gondolom, ezzel az ösztöndíjjal nem kerül drágábba az életem mint otthon, valahol ugyanott lehetek.

Miket eszek? Nem erőltetem meg magam. Valami klasszik tészta, szósz. Rizs, hal, ilyesmi. A hal nagyon olcsó, szeretem is, és csak be kell panírozni (jó nyilván elsőre az sem ment) azt kész is. Mindig sok adagot főzök, és akkor az úgy két napra. Reggelire virsli, tortilla. A tortilla itt krumpli, hagyma, tojással összekeverve és megsütve. Szeretném majd megtanulni a komolyabb tengeri ételek készítését, mert szeretem őket és jó áron vannak, csak még nem néztem utána hogy kell ezeket szakszerűen megcsinálni.
Töltsétek hasznosan a szombatot, nem ám fetrengeni egész nap a tegnapi buli után! :)
 
 

...mivel ma délután megérkezett Paula, a mexikói lakótársunk. Jövő hétre vártuk, de jó így is. Aranyosnak tűnik, és beszél angolul. Több kérésem nem is volt az égtől ezzel kapcsolatban. Ma voltam a nyelviskolába megírni a tesztet, ami alapján besoroltak volna. Azért csak volna, mert a tanárnak aki a tesztet íratta, az volt az első angol megszólalása, hogy "bocs, de ebben a szemeszterben nem indítunk kezdő kurzust". Hm. Azért kikértem a tesztet, lássuk csak mit tudunk. A következő kérdésekre kellett válaszolni valami fogalmazás formájában:
Írd le egy átlagos napodat.
Mesélj a legutóbbi utazásodról.
Mit gondolsz, milyen változások lesznek az életedben, most, hogy Valladolidba költöztél?
Az utolsó meg valami népvándorlásról szólt, hogy miért van, miért szeretnek/nem szeretnek az emberek elköltözni, máshol dolgozni, milyen kulturális következményei vannak meg ilyesmi. Hát, majdnem elsírtam magam és nem válaszoltam egyikre sem :D Aztán odahívtam a tanárt, hogy mondjon már valamit mert full kezdő csoportba nem akarok menni. Azt tanácsolta, hogy azonnal húzzak haza és kezdjek el spanyolt tanulni, van rá két hetem hogy felhozzam magam annyira hogy az első két fent említett kérdésre tudjak valami választ adni. Eh, úgyhogy most már tényleg elkezdem.
Tegnap is volt valami ivás, annak örömére hogy a srácokhoz jöttek valami új lakótársak. Meg valami komolyan diszkózás is emellett, megint nem bírtam háromnál tovább. Ma este nem megyek sehová. Amúgy, ez a társaság akiről mindig beszélek, Matthias, a volt német lakótársam ismerősei, még ő mutatta be őket, aztán esténként általában velük lógok. Egy mexikói, német, és egy brazil lány, ill. egy brazil, francia és egy olasz srácot ismertem még meg. Neveket nem tudok, annyira. Mindenki beszél angolul, kivéve a német lány, de ő spanyolul se annyira, na, egyre több akivel gyakorolhatom a németet is. Készültek képek is a buliról, úgy gondoltam majd a "censored" verziót feltöltöm face-re, aztán elkezdtem szelektálni és nem maradt semmi.
Apu kipostázta a kesztyűm meg a többi cuccaim, majd szerintem a jövő héten érkeznek. Így nem kell új felszerelést vennem edzésre, kb. 100-120 euróért, amit azért annyira nem bánok.
Az jutott eszembe, minden napra kaptok valami zenét, ami jól leírja a mindenkori hangulatomat, hallgassátok olvasgatás közbe.

Tessék, itt a mai:
https://www.youtube.com/watch?v=ZMCb3pdfyfI

Yello - How how

Hétfőn voltam bent az egyetemen. 10-re kellett bemennem, beszélni a professzorommal, Rafael Matoval és Katival. Persze jól elkéstem, nehezen találtam meg az irodát, de szerencsére pont végig tudtuk beszélni hogy milyen témám lesz, mielőtt Rafanak megbeszélésre kellett mennie. Megnéztem mindkét labort ahol dolgozni fogok, jól felszereltnek néz ki, de semmi extra, pont olyan jó mint a BME-n. Csak egy kicsit túlzsúfolt. A laborba, ahol eredetileg volt a kutatócsoport, illetve a labor felett egy másik teremben novemberben volt valami tűz, mely következtében felrobbant pár oldószertartály, eltörtek a vízcsövek, ilyesmi, szóval most oda nem mehetünk egy darabig, Kati szerint olyan 2-3 évig biztosan nem, mert amúgy is fel kéne valamikor újítani az egész épületet, és akkor már a laborfelújítást is megvárják vele. Szóval emiatt az irodába meg a laborba kicsit egymáson leszünk, de egyáltalán nem zavaró módon, vagyis még nem látszik annak. 
Körbenézés után elmentünk kávézni a többiekkel, az egyetem éttermébe, ez itt olyan szokásféle, hogy 11.30-kor közös kávé/tea, szimpatikus.
Katitól kaptam egy rakat irodalmat a témámról, őszintén szólva még nem volt erőm nekiállni olvasgatni, de lassan, pár napon belül illene elkezdeni. (Igen, szerencsére angolul van).

Hétfő este voltunk valami all you can eat kínai étteremben, volt sushi is meg ilyesmik, eléggé adta, és nem is volt drága. Furcsa, mert a többiek végig spanyolul beszéltek, valamit meg is értek már belőle, persze a megszólalás még továbbra sem igazán megy.. :) Utána még elmentek valahová bulizni, ááá, nem, én nem, hulla fáradt voltam. Mondjuk hogy mitől azt nem tudom.

Tegnap estefelé megérkezett a német lakótársam, normális srác, Chris, 27 éves és valami Amerika tanulmányokat folytat. Beszél spanyolul és angolul is, ez eléggé remek, de egymás között németül próbálunk hogy azért azt is gyakoroljam kicsit. Amint megjött elkezdte takarítani a konyhát meg a hűtőt, iööj, rrremek. És edzés után mikorra hazaértem már volt vagy 15 sör a hűtőben, hm, még jobb; úgyhogy még mindig másnapos vagyok kicsit.

Ma kicsit sokat kell spanyoloznom, mert a nyelviskolában holnap lesz a teszt, ami alapján besorolnak egy csoportba, és nem akarok a full kezdőbe kerülni, csak a sima kezdőbe, remélem, menni fog.

12-én jönnek a mexikói csajok, bár most vettem csak észre, hogy az egyiknek már napok óta itt van a három bőröndje. Nocsak. 
Ma lesz valami buli - igen, már megint, kicsit már unom őket - de azért lenézek, biztos jó lesz.
Látom kevesen indultatok az adjunk új címet a blognak versenyben, lehet be kell regisztrálni a kommenteléshez, vagy nem elég vonzó a nyeremény? :D

Ja, és képek facebookon. Nem sok, de folyamato néha frissülni fog. Tessék, itt egy kattintással eléred, ha nem is van beregisztrálva:

http://www.facebook.com/media/set/?set=a.294142407312959.71703.100001516066224&type=1&l=31f6d3e478

Ja, már egy hete vagyok itt, lassan kezdek hozzászokni a dolgokhoz. Tegnap szerettem volna elmenni pár cuccot venni edzésre, mert persze a túrabakancsom volt eszem elhozni de a kesztyűm-lábvédőm stb. nem, bravo. Szombaton nem volt nyitva a bolt, de ha már ott voltam, beugrottam a szomszédos Carrefour expressbe, ahol találtam hajszárítót 10 euróért meg Franziskaner sört, nyaaami! Van ott egy másik bevásárlóközpont, leginkább ruhabolt,  El Corte Inglés a neve. Tök jó cuccok vannak, viszont elég drágán, így nem hinném hogy fogok magamnak venni valamit is. Elfelejtettem térképet vinni magammal így kis kerülővel sikerült hazatalálnom, de legalább kicsit jobban megnézegettem a várost, és azt kell mondanom, hát ez nagyon szép! Csomó régi épület, kis utcák, templomok stb.. Majd lesznek képek is, maholnap csinálok valami picasa albumot, majd megadom a címét vagy mennek a meghívók, nem is tudom hogy kell.
Tegnap megvolt az első, közepesen keményre sikerült buli. Én olyan fél négykor léptem le, nem bírtam tovább.. És akkor az utca még tele volt emberekkel, autókkal.. Lehet szólni kellett volna nekik hogy héé, vágjátok hogy fél 4 van, és holnap is lesz nap?! :D Hát, egyrészt tudnak élni, másrészt nem tudom, hozzá tudok e szokni ehhez az életstílushoz, mondjuk sok választásom az nincsen :)

Ma reggel elment a lengyel srác, holnap meg a német fog hazatérni (aki még mindig atom másnaposan fetreng a tegnapi után, biztos jó volt a vége). Szóval most egy darabig egyedül leszek. Kicsit ugyan unalmas lesz de lehet legalább sokat spanyolozni.

Tegnap előtt bementem egy nyelviskolába, minden nap 16-18-ig van spanyol, február 13-án kezdődik és négy hónapig tart. Mindez 87,55 euróért, lájk? Akik már csináltak ott nyelvkurzust azt mondták hogy sok függ a tanártól meg a csoporttól, hogy hogy lehet haladni, de ennyit mindenképp megér, mivel a másik lehetőségem az lenne, hogy az egyetem nyelvi központjában csinálok egy négyhetes intenzívet (de akkor ezalatt nyilván nem tudok majd laborozni, mármint nem eleget) és az valami ~250 euróba kerül, aminek a felét visszakapom ha a végén átmegyek egy teszten, akkor, ha az én egyetemem is támogatja a valladolidi egyetemről jött hallgatók nyelvtanulását. De mivel nem, ezért nekem 250 eur lenne a tanfolyam. Harmadik lehetőség a magántanár, inkább nem.

Hát, lehet egy hónap múlva, mármint február végén kiköltözöm innen. Persze, jó rokker a gazban is elalszik. De biztos szét fogok nézni jobban szállások terén, mert azért van egy két dolog ami ebben az apartmanban zavar, pl. hogy nincsenek leszigetelve a falak és akárhogy fűtők azzal gyakorlatilag csak a fűtésszámlát növelem. A folyosón az egyik ablak olyan, hogy csak egy ablak van, az is olyan 2-3 mm-t mozog a keretben, ez azon túl hogy hőszigetelés szempontjából nem megfelelő, elég határozott zajt képes csinálni ha van valami picit erőteljesebb légmozgás. A bútorok régiek, nyikorognak, fogó leesik, polc kiesik, kádból lassan folyik le a víz, a kézmosónál nincs elég nagy nyomás a vezetékben (vagy mittom, kicsi a vízsugár) fürdőszobaajtó nagyon nyikorog, meg mit tudom én még mi... sok ilyen van na. Amikből ha csak egy-egy lenne nem zavarna, meg ezeket is lehet persze viselni simán. Csak amikor pl. tegnap megtudtam, hogy a srácok ahol voltunk ők kerek 200 eurót fizetnek, rezsivel együtt, (én 145 + rezsi, ami a többiek tapasztalata alapján 180-190 közé szokott kijönni) és sokkal de sokkal jobb, nagyobb modernebb tágasabb, erkélyesebb stb.. apartmanjuk van, közelebb is az egyetemhez, akkor elgondolkodtam kicsit, hogy ezekbe a kényelmetlenségekbe nem biztos hogy bele kéne törődni, ha az előbbi példa alapján havi plusz 20 euróért jelentősen jobbat lehet találni.

Na mindegy, februárt itt töltöm, aztán majd meglátjuk. Meg sok múlik azért a lakótársakon is, ha olyan emberek jönnek akik beszélnek angolul, kedvesek, buli-orientáltak stb stb akkor lehet inkább velük maradok. Meglátjuk.

Csöcssztök

Annyira mégse, csak nem tudtam milyen címet adni a mai napnak. Idegesítő hogy kell mindig cím, na mindegy, ez legyen itt a legnagyobb gond.

Kiderült mi lesz a kutatási témám, de ide nem írom le mert úgyse érdekelne senkit. Állítólag érdekes eredmények vannak benne, meg egy magyar lánnyal, Katival fogok együtt dolgozni. Ő még MSc, vagy nem is tudom, ötéves képzés alatt jött ki a BME-ről ide, egy fél évre aztán hogy hogy nem itt ragadt és már a doktoriját írja, vagyis ahhoz csinál méréseket. Úgyhogy majd ha valamit nem fogok érteni (pl. ha majd folyton spanyolul beszélnek hozzám..:)) ő majd tud segíteni, meg ha a témában elakadok, akkor is, remélem. 

Ma rájöttem, hogy itt van IKEA, úgyhogy kibuszoztam oda, közel van nagyon, mégis fél óra volt az út, (és további 20 perc a pályaudvarra séta) mert minden második olajfánál megálltunk. Vettem mindenfélét, pl. kényelmes párnát, fürdőszobaszőnyeget törölközőket meg némi dekort. Most jóval otthonosabb a szoba mert van benne két gyertya meg valami növény, amire egyébként az írták hogy min. 15°C-ba kell tárolni különben megdöglik. Háááát, nem tudom, vagy túléli vagy nem, legalább hőmérőnek jó lesz, 6 eurót cseréppel együtt mindenképpen megért. Meg persze vettem konyharuhákat, mert amik itt vannak, finoman szólva is "voltak már használva".
Ezzel kb. el is ment a nap (hát igen, nem fél 8-kor keltem..:)). Utána edzés, adta. Be is fizettem egy hónapra, kiderült hogy a 45 eurón felül van valami 20 eurós beiratkozási költség (csak az első hónapra) meg valami 5 eurós belépőkártya díj. Ez van, így is örülök hogy a csávóval le tudtam tárgyalni hogy milyen jegyet akarok venni... Rá kell menni a spanyolra, nincs mese. Úgyhogy, holnap valószínűleg a nyelviskolába fogok kezdeni, ebből kettő is van, valószínűleg azt fogom választani ami ilyen 60-70 euro egy fél évre és nem azt ami kettőszáz sok. Kicsit messzebb is van ugyan (nem 18 perc hanem 22 kb, húha).
Cristina nem nagyon akar bombázni ERASMUS-os party ötletekkel, na nembaj, ha nem megy majd improvizálok magamnak valamit. 

Tegnap este voltunk valakinél valamit megünnepelni (nem tudok pontosabb megfogalmazást, bocsi). Jó volt, csak ez a sok idegen nyelv rendesen leszívja ám az agyam. Angol, amit nem beszéltem évek óta, németek meg németül tolták, amit soha nem értettem, a többiek meg spanyolul - no comment. Majd megszokom, már most érzem hogy az idegen nyelv jobban megy már most mint megérkezéskor (mert akkor kb. meg sem tudtam szólalni, kis túlzással, na). 

Rájöttem, hogy nem tetszik a blognak a címe, így módosítani fogom - ha lehet. Ezzel kapcsolatban szeretnék hirdetni egy pályázatot. Aki a legtetszetősebb új nevet adja az oldalnak, azért hajlandó leszek kimenni majd az állomásra, ha meglátogat. Egy, najó, kettő sörrel a kezemben. (Az "Erasmus-orgasmus" és "spanyolországi kalandok" illetve hasonlókat légyszi ne süssétek el). 

Jóéjt!

Tegnap nem írtam, de nembaj, ma fogok helyette. Nem is emlékszem, mi történt. Nagyjából otthon voltam, meg beköltöztem a másik szobába. ami sokkal nagyobb, van ruhásszekrény viszont az ágy kevésbé kényelmes, ki fogom cserélni a matracot az előző szobáméval. És ez a szoba még hidegebb, de szerencsére van benne egy hősugárzó ami igaz hogy egymillió kilowattot fogyaszt óránként, még szerencse hogy nem egyedül fizetem a közös költséget. 
Ma bementem az erasmus irodába, tök rendesek voltak, mondjuk kicsit féltem a találkozástól, milyen papírokat fognak kérni, beszélnek e angolul ilyesmi de aztán minden rendben volt, csak azért kellett mennem hogy kapjak pár infót, térképeket meg foreign students guide-ot, meg mondták ha bármire szükségem lenne csak szóljak, szóval nagyon kedvesek voltak. Utána beszéltem volna a proffal, aki itt az egyetemen felelős értem, de mondták hogy ma biztos nincs bent, így ezt kihagytam. Kérdezgettem még az irodába, hogy milyen papírokat kell leadnom, mondták hogy semmit, amíg el nem kezdődik az oktatás (febr. 13.) élvezzem nyugodtan az életet. Nem tudom, ha valakinek sok ideje van és szeretne meglátogatni, hajrá. JA! És mi van április 5-15 között? Tavaszi szünet, nem kamu!! Nektek mikor volt utoljára szünet az egyetemen? Még jó hogy pont ápr. 3-ára vettem meg a visszajegyet, remek.

Hazafelé teljesen véletlenül beleakadtam egy edzőterembe, ahol láttam hogy van kickbox is, úgyhogy bementem megkérdezni, hogy hogy meg mint, és pont ma is volt edzés, szóval lenéztem, hát, végülis nem volt rossz, izgalmasabb mint Istváné, de sajnos csak egy órás. Meg ez valami low-kick lehetett mert voltak combosok is bőven, szóval jó lesz ez. És ha fizetek 45 eur-t havonat, eljárhatok 3 edzésre a héten és korlátlanul használhatom a konditermet is, azért ez nem hangzik rosszul. Még holnap átnézek egy másik helyre, ami kicsit közelebb van, bár ez sem volt túl messze, 18 perc séta, hát, nem az otthoni távolságok vannak az biztos. 

Most néztünk egy filmet, Unknown volt a címe és szar volt, ne nézzétek meg.
Jóéjt

Most valami frappáns bevezetővel kéne kezdenem, de mivel nem vagyok sem bölcsész sem újságíró, cserébe viszont elég fáradt vagyok, ezért csak elkezdem, jó?

Szóval Budapest - Madrid repülő, majd Madridból Valladolidba vonat. A vonatút érdekes volt (és drága) mert a kb. 200 km-es távot bő 50 perc alatt tettük meg. Ja, háromszáz, mereven, elindultunk, felgyorsított, fék, majd megérkezés. Az állomásra kijött értem Cristina, a mentorom, hogy kocsival vigyen a lakásra. Ez két okból volt nagyszerű ötlet, az egyik hogy sok csomagom volt, a másik hogy nem beszélek spanyolul, ő viszont igen, szóval remek összeköttetés volt köztem és a lakásom tulaja között, aki viszont csak spanyolul beszélt. A lakás végül is az elvártaknak megfelelő, bár kicsit megijedtem amikor az előzetesen e-mailben kapott képekhez képest egy másik (kb. fele akkora) szobát mutatott Alfonzo, a tulaj. Pár perc beszélgetés után abban maradtunk hogy ez így tényleg nem jó, és mivel holnap kiköltözik az egyik angol lakótársam, ezért majd vihetem az ő szobáját, ami viszont már megfelelő méretű. Mert itt ha nyitva van mögöttem a bőrönd, akkor nem tudok odaülni az asztalhoz, sem pedig az ajtót kinyitni. Emlékeztek a 2008-as isolai síelés szállására? Na, olyan, csak kisebb.

Most az angol lány, egy német és egy lengyel srác van itt, napokon belül lelépnek és jön helyettük két mexikói lány és egy német fiú. Van két fürdőszoba, mosógép, sütő, mikró, és csak 145 euró plusz rezsi (ezért nem fűtünk, 16°C, pulóverben vállalható). Ma voltam kicsit sétálgatni, felfedeztem hol az éjjelnappali meg a gyros-os. Holnap nincs tanítás az egyetemen, nem is lesz bent senki, így én sem, hahha. Helyette felfedezem kicsit a várost, ilyesmi.
Kéremkapcsojjaki